Töltött káposzta, ahogy én készítem

Egy kis személyes:

Míg édesanyám élt, soha nem készítettem töltött káposztát.
Ő különösen finoman tudta  csinálni ezt a nálunk szinte elmaradhatatlan hétvégi fogást.
S onnantól, hogy önállóan kellett vezetnem a háztartást, ezt az ételt egyszerűen kihagytam a menüsorból. Később a  férjem unszolására csak megpróbálkoztam vele, de -megsúgom- az első töltött káposztám töltelékébe még nyers tojást is ütöttem. Tudtam én, hogy nem kell, de annyira féltem, hogy a töltelék kifolyik, így bebiztosítottam magam. Nem ajánlom ezt a módszert senkinek, mert a töltelék nagyon összeáll.
Ezen az oldalon megosztom az én finom töltött káposztám titkát.
 Ha így készül, senkit nem érhet csalódás!

Hozzávalók:

• 1 nagyobb fejeskáposzta
• 0,5 kg rizs
• 0,25-0,5 kg darált sertéshús 
• 1 fej hagyma
• 1 dl olaj
• 1 pohár víz
• 1 kisebb paprika (elhagyható)
• 1 kisebb paradicsom (elhagyható)
• 0,5 l paradicsomlé vagy 1 doboz sűrített paradicsom
• só
• bors
• pirospaprika
• ételízesítő (elhagyható)

Elkészítése:

Egy nagyobb fazékban vizet melegítünk, s mikor gyöngyözik, beletesszük a torzsájától megszabadított káposztafejet. A meleg víz hatására szépen leválnak a levelei, s villa segítségével kiemelgetjük. Ezt addig csináljuk, míg a levelek el nem fogynak.Ha hűlt egy kicsit, a vastag erét elvéknyítjuk,s ha a levelek nagyok, a megfelelő méretre tépjük. (vágjuk)
Az olajat felhevítjük, rádobjuk a kockára vágott hagymát, paprikát, paradicsomot, s együtt pároljuk.
A rizset mosás után összekeverjük a darált hússal,az olajos hagymakeverékkel, a fűszerekkel.
Alaposan, mintha tésztát gyúrnánk, összedolgozzuk. Mikor egyneművé válik, hozzádolgozunk egy pohár vizet. Ettől lesz a töltelékünk szaftos és puha!
Ezután betöltjük a levelekbe: vagy tölcsér formát képzünk, s akkor felül visszadugdossuk a levélvégeket, vagy hengereket formálunk, s a két végén dugdossuk be az ujjaink segítségével a kilógó levélvégeket.
Lehetőleg vastag aljú, nagyobb lábas alját beborítjuk a maradék káposzta összevágott felével, s jó szorosan egymás mellé rakosgatjuk a kis tölcséreket és hengereket. A káposztalevelek  másik felével beborítjuk, s annyi vízzel, hogy ellepje, felöntjük. Fedővel vagy egy lapos tányérral lesúlyozzuk, s még a lábast is lefedjük.Így tesszük oda főni. Ha gáztűzhelyünk van, érdemes a rózsára egy öntöttvas lángelosztót is tenni.
Lassú tűzön főzzük. Mikor majdnem kész, eltávolítjuk a tányért vagy fedőt, amelyet nehezéknek használtunk, s jó sok paradicsomlével locsoljuk meg. (Hígított paradicsompüré is jó.) Ezzel épp csak felfőzzük, s lekapcsoljuk a tűzhelyt. A saját párájában hagyjuk még fedő alatt puhulni legalább egy fél órát

Megjegyzés:

A hús mennyiségét azért így adtam meg, mert az ízlésünktől függ, mennyit teszünk hozzá. Nálunk a kevésbé húsos változat jobban fogy.
Érdemes két adagból készíteni, mert ha nem fagyasztott alapanyagokból dolgoztunk, nyersen, ha abból, akkor főzve lefagyaszthatjuk.
A  rizset előfőzni nem szabad.
A víz könnyen beledolgozható a töltelékbe, erre azért van szükség, mert így a rizs magába szívja a vizet, s a töltelékünk nem lesz kemény. (Ezt én egy kedves ismerősömtől tanultam, s mióta így készítem, már majdnem olyan finom, mint az édesanyámé volt!)
A töltelék nyers állapotban sósabb legyen, mint ahogy egyébként fűszerezünk! A fővés során ugyamis veszít a sótartalmából.
Mostanában ,sajnos, csak vastag levelű káposztát kapni. Ezzel viszont nehéz boldogulni. Könnyen elrepedhet .Én a megabárolt káposztaleveleket lefagyasztom, így olvadás után nagyon könnyű vele bánni, mert a rostok felpuhulnak. Nem kell félni, ettől nem fő szét a káposztánk! Jobban bírja a főzést, mint a szétrepedező társai.

Jó étvágyat!