Szatmári szilvalekvár nagyon egyszerűen

Egy kis személyes:

Szatmár híres a rézüstben főzött cukor-és tartósítószermentes szilvalekvárjáról. Nincs olyan vásár, ahol ne lehetne kapni, a penyigei Szenke-parti vásáron még azt is megnézhetjük, hogyan készül. Nekem viszont nincs szükségem több tízkilónyira ebből a finomságból, nincs is ennyi felesleges szilvám,sőt a megfelelő felszerelésem is hiányzik. Ezért én minden évben megfőzöm a magam téli adagját a konyhában a gáztűzhelyen.

Nem kell megijedni! Nem kell mellette állni, nem fröcsköl, sőt kavargatni sem kell!

Elkészítése:

Az alaposan megmosott, érett szilvát (a kékszilva bármelyik fajtája jó) kimagozzuk. Egy lehetőleg csak befőzésre használatos nagyobb lábast vékonyan kikenünk ecettel, majd beletesszük a gyümölcsöt. Takaréklángon, még jobb, ha plusz vason főzzük.
Nem szabad hozzányúlni, megkavarni, se nagy lángon főzni. Addig rotyogtatjuk, míg teljesen összeesik, s szinte elfővi a levét. Éjszakára le is kapcsolhatjuk, reggel lehet folytatni. CSAK EGY A FONTOS: LASSAN!!!!
Amikor már nagyon kevés lé van alatta,kavarni kell. Nem kell mellette állni. Az ecet miatt- melynek az íze teljesen elillan főzés közben- nem fog leragadni. Csak tőlünk függ ezután, hogy meddig hagyjuk a tűzön. Ha folyósabban szeretjük, kevesebb ideig, ha keményebb lekvárt szeretnénk tovább főzzük.
Forrón üvegekbe töltjük, s mehet is a helyére. Tartósítószer nélkül is eláll, de egy késhegynyit a biztonság kedvéért tehetünk rá.

Jó tanács:

A legfinomabb lekvárt az apró szemű,úgynevezett "Nemtudom szilvából" főzhetünk.
Ne főzzük fazékban! A nagy lábas azért jobb, mert nem magas benne a szilvaréteg.
Ne töltsük tele az edényünket, mert a szilvalé miatt a térfogat nő,s kárba mehet az értékes lé.

JÓ ÉTVÁGYAT!